Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


FOLTVARRÁS - Történeti érdekesség

Az emberiség egyik legősibb kézmuves technikája:
A Foltvarrás az emberiség egyik legősibb kézművességeinek egyike.
Ennek a kézműves technikának az ősi eredetét több legenda és feltárt alkotás bizonyítja, ezek közül az egyik legősibb emlék az időszámítás előtt 3400-ból származó textil lepel és fejkötő, amit egy fáraó tetemén találtak.
De Mongóliából, szintén az időszámítás előtti időkből származó kezdetleges foltvarró technikával készült szőnyeg is jól bizonyítja a technika ősrégiségét.
A foltvarrás technikái közül a legnépszerűbb a foltmozaik.
Ez a technika pedig, valószínűleg Kínából a selyem hazájából ered.
Egy régi monda szerint Buddha készíttette az első foltmozaik szőnyegeket, ugyanis hívei szokás szerint selymet ajándékoztak neki vallási áldozatul.
A szegényeknek nem volt módjuk drága áldozatra, csak egy-egy selyem darabot tudtak adni tiszteletük kifejezéseként. Buddha szíve megesett rajtuk, és hogy áldozatuk ne vesszen kárba, elrendelte, hogy a foltocskákból templomi szőnyeget varrjanak.
A foltvarrás (patchwork, quilting) jelentőségét a történelemben egy másik legenda is alátámasztja.
A második világháború során a japánok számos asszonyt zártak a szingapúri Changi börtönbe.
Az itt fogva tartottak számára tilos volt az érintkezés a külvilággal.
A kapcsolatfelvétel egyetlen módja az volt, hogy takarókat varrtak a Vörös Kereszt számára. Ezek a takarók voltak azok a "levelek", melyek valamiképpen helyettesítették a papírt és a tollat, s így a fogva tartottak elmesélhették helyzetüket.
Az elkészült takarók a Vöröskereszttől alig néhány mérföldre lévő katonai táborok kórházaiba kerültek – így kaptak hírt asszonyaikról az elválasztott családtagok.
A foltvarrás történelem előtti keletkezését még számos szép legenda és történet őrzi, de ez a kézműves technika mára már nemzetközileg elismert elit művészetté nőtte ki magát.


Ázsiából-Európába , Európából-Amerikába:
Ázsiából Európába követhető a "foltnyom". Kis Ázsiából visszatérő keresztes lovagok hozták ezt a technikát és az első európai művészi foltmozaikok Dél Franciaországban keletkeztek.
Majd a foltmozaik jelentős korába lépünk az iparosodással.
A textilgyártás megszervezése Anglia nevéhez fűződik.
Angliát tekinthetjük a mai értelemben vett foltmozaik-készítés hazájának is.
A ma már népművészetté vált foltvarrást, az Angliában felvirágzott textilipar változatos anyagai inspirálhatták, amelynek hagyományait és technikáját az angol és ír kivándorlók vitték a tengerentúlra.
És ezért annak ellenére, hogy számos példa mutatja az angol foltvarrás fejlett technikáját esztétikusságát és tudatos fejlődését, mégis kijelenthetjük, hogy Amerika volt az a hely ahol a foltvarrás újraszületett és művészetté nőtte ki magát.
Az első telepesek Amerikába érkezésével kezdődött a foltvarrás aranykora.
Majd Amerikából a nyolcvanas években "vándorolt vissza" Európába, és viharos gyorsasággal elterjedt az egész világon.
A műkereskedelem az XX. század hatvanas éveiben fedezte fel ezt a piacot.
Múzeumok kiállítást rendeztek.
Divat lett a régi darabok gyűjtése és újak varrása.

A technika és felhasználási területének kialakulása:
A patchwork jelentése: foltvarrás, foltmozaik, foltmunka, a quilt jelentése: steppelés, tűzés.
Két fő és eltérő felhasználási területük van: használati és dísztárgyak.
Ez a két technika - foltvarrás és tűzdelés vagy angolul: patchwork és quilt - az elmúlt 100 évben gyökeresen összenőttek és mára a köztudatban az eltérő szavak már ugyanazt a technikát jelentik.
Így nehéz is emlékezni arra, hogy ez a két kifejezés, valamikor két teljesen különböző technikát takart.
Semmi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy az Angliában talált számos ősi textil alkotás, a legtöbb esetben csak foltmozaik (patchwork) technikával készült.
A tűzés vagy quilt mint kézimunka legelső megjelenése a középkor fém harci páncéljai alá készült több anyag összevarrásából, steppeléséből készült bélések, amely a páncél alatti védelmet biztosították.
Ekkor készültek az első pufajkák is.
Az asszonyok két réteg vászon közé tömést varrtak és azt apró öltésekkel rögzítették, nehogy elcsússzon.
A foltvarrás vagy patchwork technikáját pedig a korai történelem leginkább a királyi és nemesi családok háztartásával köti össze, akik meg tudták engedni maguknak, hogy beszerezzék ezeket a magas minőségű és sok munkaigényes darabokat.
A foltvarrás vagy patchwork intenzívebb elterjedését a középkori lovagi tornák nyeregtakarói, templomi és főúri zászlókon a foltokból varrt kézimunkák bizonyítják és később a reneszánsz világban az udvari bolondok foltmozaik ruhákat viseltek.
Angliában található a Quilters Egyesület, melynek Örökségi Kollekciójának egyik darabja egy az 1764-es évekből származó gyönyörű patchwork technikával készült szoknya, ami története szerint egy akkori Skót esküvőre készült.
Kontrasztként a vidéki, falusi térségekben a foltvarrásra általában a már elhasznált textilek még használható részeit vágták ki és varrták össze, hogy azok ne vesszenek kárba.
Felhasználási területük inkább a használati tárgyak esetében volt látható, a hasznosságra törekedtek, például egy meleg ágytakaró elkészítése a hideg téli időszakra.
Viszont erős és művészibb foltvarró tradíció alakult ki a gazdagabb övezetekben.
Nők és férfiak akik foltvarrásból éltek, mind a gazdagabb mind a szegényebb környezetben megtalálhatóak voltak.
Rendeléseket vettek fel foltvarró termékekre, sokszor a ruhavarrás melléktevékenységeként, egyes foltvarrók, farmról farmra jártak és eltartásukért cserébe a házi foltvarró készleteket töltötték fel munkáikkal.
De voltak olyan profi foltvarrók, akik megfelelő honoráriumért a kész szabásmintára jelölték be a foltvarrás vonalait kék ceruzával, így a készítőnek, csak körbe kellett varrnia a már szakember által megrajzolt vonalakat.
Ennek következményeként, fokozatosan a különböző angol térségeknek sajátos és tipikus stílusai alakultak ki.


Technikák:
A régmúltból származó angol kézimunkák legtöbbet látott technikáját elnevezték Angol Foltvarrásnak. A legtöbbet alkalmazott forma a hatszög volt.
Több hatszögletű darabot tűztek papír mintarabokra, majd rávarrták őket úgy, hogy az élek összeérjenek. Ilyen módon, egészen bonyolult alakzatokat, "blokkokat" is össze lehet állítani mozaikszerűen, ezért is hívják ezt a technikát mozaik technikának.
Ez a technika nagyon népszerűvé vált.
Egy másik technika, a szabálytalan darabok összevarrásának technikája a Bolondos vagy angolul: "Crazy" foltvarrás a 19. században örvendett óriási népszerűségnek.
Büszkeség volt egy-egy új motívumot feltalálni és elnevezni.
Majdnem annyi foltminta és blokknév van, mint ahány foltmunkával készült alkotás.
A minták generációról generációra öröklődnek, mint az ételreceptek.
A foltvarrás (patchwork, quilt) egy különc kézművességgé alakult és saját történelmet alapított.


A Foltvarrás a jelenben:
Míg az idő során, más modern foltvarró technika is bátorításra talált, mint például az amerikai népi hagyományok és stílusok, párhuzamosan egy folyamatos fejlődést láthatunk a karakterisztikusan angol stílusokban is, a mai foltvarró munkákon keresztül.
Ezzel az újjászülető klasszikus foltvarrással egy újra éledő érdeklődés és elismerés mutatható az angol foltvarrás iránt.
A műkereskedelem a XX. század hatvanas éveiben fedezte fel a foltvarrás piacát.
Múzeumok kiállítást rendeztek.
Divat lett a régi darabok gyűjtése és újak varrása.
A foltvarró asszonyok összejövetelei nem a múlt emlékei.
A nők ma is összegyűlnek világszerte azért, hogy közösen dolgozzanak, hogy bátorítsák egymást. Ez egyáltalán nem vidéki szokás, New Yorkban is számos foltvarró csoport van.
Könyvkiadóik, folyóirataik, múzeumaik vannak.
A foltvarrókat jól felszerelt, bőséges textil választékkal, segédeszközökkel ellátott szaküzletek szolgálják ki már a mai világban.
Rendszeresen tartanak kiállításokat és vásárokat, amelyekre százezrek mennek el.
Ennek a mesterségnek egy izgalmas időszakát éljük most, a foltvarrás világszerte fejlődik és növekszik és ezzel egyre több ember érdeklődését, és fantáziáját mozgatja meg és kelti fel.
A foltvarróknak van egyedül a kézimunkázók között világszervezete. 1988-ban, Salzburgban megalapították a Foltvarró Világszövetséget. 1994-ben vették fel a Magyar Foltvarró Céhet a nemzetközi szervezetbe.
És mindenekfelett a foltvarrás minden ember dekorációs szükségletét képes kielégíteni és szabad megvalósítási lehetőséget ad a kézművesek elképzeléseinek.
A foltvarrás művészete egyre jobban virágzik és növekszik és ez még sokáig így is marad.